Mikor beszélünk cukorbetegségről?

A betegek számát 1990-ben a világon 100 millióra becsülték. Egyes prognózisok szerint ez a szám megkétszereződik a következő évtizedben. Annak ellenére, hogy az okok nem világosak, az előrejelzéseket komolyan kell vennünk.

A normál vércukorszint többé-kevésbé állandó (4–5,6 mmol/l), azonban étkezést követően megemelkedik (7-8 mmol/l), amelyet az egészséges szervezet gyorsan helyre tud állítani.

Ilyenkor a hasnyálmirigy nagyobb mennyiségben kezdi termelni az inzulint, amelynek fő feladata a cukor sejtekbe juttatása a vérből. Amennyiben kevés az inzulin vagy teljesen hiányzik, nem tudja kifejteni a hatását, a vérben megemelkedik a cukorszint, a sejtek pedig éhezni kezdenek. Ekkor cukorbetegségről beszélünk.

Az Amerikai Diabetes Társaság (ADA) 1998-ban ajánlást tett arra vonatkozólag, hogy a vércukorszint mely határok közt normális illetve, mikor mondható ki a cukorbetegség.

cukor.jpg

A normális éhgyomri vércukor szint kevesebb, mint 6,1 mmol/l. Ha ez az érték 6,1 mmol/l -7,0 mmol/l közé esik, még nem cukorbeteg az egyén. Ez már emelkedett rizikót jelent a később kialakuló valódi cukorbetegségre és a később kialakuló szövődményekre nézve is. Ilyenkor már ajánlatos helyettesítő termékeket fogyasztani. Az éhgyomri vércukorszint 7,0 mmol/l-nél magasabb, felmerül a cukorbetegség diagnózisa, ezt azonban egy másik alkalommal történő éhgyomri vércukorméréssel meg kell erősíteni.

A 2-es típusú cukorbetegség kialakulásáról sokan nem is tudnak, mivel a szervezet egy ideig képes ellensúlyozni az inzulinrezisztenciát,nincs szó abszolút inzulinhiányról, hiszen a szervezet termel inzulint, sőt gyakran többet is, mint szükség lenne rá, csak éppen a sejtekben nem tudja kifejteni a hatását, mivel azok bizonyos mértékig érzéketlenné váltak rá. Az érzéketlenség több okból is létrejöhet (pl. genetikai), de a leggyakoribb kiváltója az elhízás, amikor a megnövekedett tömegű zsírszövet kóros anyagcseréjének következtében alakul ki a rezisztencia.

Néhány év múlva, ha a vércukorszint nem rendeződik, a tökéletlen anyagcsere miatt túlterhelt hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei annyira kimerülnek, hogy már nem lesz elegendő a tablettás kezelés inzulin válik szükségessé.